2025 májusában a Győri ETO KC három akadémiai csapata zárta le a 2024/2025-ös évadot. Az Akadémia 1 hatalmas hajrával maradt benn az NB I/B-ben a mezőny legfiatalabb csapataként. Az Akadémia 2 már csak egy tét nélküli összecsapást játszott. Az Akadémia 3 tökéletesen zárta a szezont és megvédte bajnoki címét az U16-os I. osztályban, valamint az Akadémiai Tornát is megnyerte hazai pályán. Az Akadémia 4-es fiatalok első évükben szerezték meg a bronzérmet az U15-ös korosztályban.

„Az Akadémia 1-es csapatnál május hónapban nagyon fontos mérkőzések vártak ránk, leginkább az NB I/B-s bajnokságban, mivel még nem biztosítottuk be a csont nélküli bennmaradást. Másik célunk az U20-as FinalFour-ban való szereplés volt, amit már rég bebiztosítottunk, így csak egy teljesen tét nélküli mérkőzésünk maradt májusra. Az utolsó mérkőzésen a Siófok ellen tizenkét góllal tudtunk győzni és mindenkinek tudtam játéklehetőséget adni, leginkább azoknak, akik eddig kevesebbet szerepeltek. Egyértelmű volt a játéktudásunk magasabb szintje, így magabiztos volt a győzelem. Az NB I/B-ben az Érd ellen kezdtünk, akiknek a bajnokság elején még feljutási reményeik is voltak, aztán idő közben már hallottunk problémákról is náluk. Úgy érkeztünk idegenbe, hogy mindent megteszünk, hogy pontot szerezzünk, ami egy rossz első félidei játék után a másodikban javuló teljesítménnyel sikerült. A következő mérkőzésen az Eszterházy SC, Eger ellen arattunk egy magabiztos győzelmet. Ez tényleg nagyban előre vetítette, hogy képesek vagyunk elérni a céljainkat. Ezt követően utaztunk a fiatal SZISE-hez, akiknél már csak mi vagyunk fiatalabbak. Tudtuk, hogy jó eséllyel ezen a mérkőzésen dől el, hogy kettőnk közül ki végez előrébb, tehát ez egy négy pontos mérkőzésnek volt tekinthető. Itt egy nagyon-nagyon kemény és jó játékkal, leginkább egy taktikai húzásnak – egy védekezés váltásnak – köszönhetően tudtuk behúzni a két pontot. Ezzel magabiztossá váltunk az utolsó fordulóra, ahol a szintén akadémiai csapat, a Debrecen ellen játszottunk. Helyenként nagyon jó játékkal sikerült ismét győznünk és bebiztosítanunk az NB I/B-s tagságunkat. Így elértük mindkét célt, amit kitűztünk az év elején. Ezen a hétvégén utazunk az U20-as négyes döntőre, ami véleményem szerint nagyon szoros lesz. Nincs esélyes csapat, a pillanatnyi forma fog dönteni arról, hogy ki jut döntőbe vagy nyeri meg. Talán a nyugati oldal erősebb, mint a keleti, de ez is kiderül a hétvégén. Mi szeretnénk minden percét kiélvezni, azt a célt, hogy ott legyünk elértük, de természetesen szeretnénk a lehető legjobban zárni.” – összegezte az idény végét Kun Attila vezetőedző.

„A május hónap több szempontból is jól sikerült. A kapusok több vagy olykor kevesebb, de annál fontosabb védéssel hozzá tudtak járulni a csapat sikereihez. Gyors labdakijátszásokkal segítették a támadó játékot is. Legjobban viszont annak örülök, hogy minden kapus aktívan kivette a részét a sikerekből.” – mondta Kiss Éva kapusedző.

 

„Májusban – mint ahogy azt már tudtuk régóta – csak egy mérkőzésünk volt. A tét nélküli összecsapást magabiztosan hoztuk. Az előzetes terveknek megfelelően, mivel tudtuk, hogy csak egy megmérettetés vár ránk, az edzésmunkában az egyéni fejlesztések kerültek előtérbe. A vegyes korosztályunk miatt lehetőség volt akadémiánk más csapatainak játékosokat adni. A négy fiatalabb játékosunk így részt vehetett a saját korosztálya fontos mérkőzésein, valamint tudtunk játékosokat adni az U20-as négyes döntőbe jutott és az NB I/B-ben a bennmaradást kiharcoló játékoskeretekbe is. Ezek a részsikerek tovább erősítik a játékosok önbizalmát és odaadását, ha már a saját korosztályban nyolc vesztett ponttal nem sikerült kiharcolni a bajnoki döntőbe kerülést. A hátralévő időben továbbra is dolgozunk a játékosok egyéni fejlődésén és alakítgatjuk a jövő évi kereteket is.” – összegezte az idény utolsó hónapját Kerékgyártó Zsolt vezetőedző.

„A szezon utolsó havi értékelője inkább szóljon a köszönetről. Büszke vagyok a kapusainkra, akik egész évben kitartóan küzdöttek az álmaikért. Köszönöm nekik az alázatos hozzáállásukat, munkájukat. Kellemes feltöltődést kívánok mindenkinek!” – mondta Petróczi Viktória kapusedző.

 

„Május hónapban a bajnokság hajrájára készültünk. Hat komoly meccs várt az Akadémia 3-as csapatra, három bajnoki és az Akadémiai Torna győri fordulójának három mérkőzése. A bajnokságban a mi kezünkben volt a végső helyezések sorsa, igyekeztünk a lányokról levenni a terhet, és élni a lehetőséggel. A Szeged ellen megszenvedtünk idegenben, de a győzelem meglett. A hazai Debrecen mérkőzés szintén tartogatott izgalmakat, de ott sikerült a két pontot otthon tartani. Várt ránk a Fradi elleni idegenbeli csata. Nagyon jó attitűddel, ambícióval, motivációval edzettek a mérkőzés hetén is a lányok. Maximálisan megérdemelt a győzelem, iszonyat nagyot mentek! Egységesen, egymást bíztatva küzdöttek. Az Akadémiai Torna sikere jól jött a csapat lelkének, hittek a sikerben és egymásban. Az egész évben sokat tettek a lányok a fejlődésük érdekében. A szezon közben néhányan kidőltek a sorból, amit nagyon sajnálunk. Reméljük sikeres lesz a rehabilitációjuk és minél hamarabb csatlakoznak újra hozzánk. Mindenkinek köszönöm az egész évben beletett munkáját, a csapatnak, hogy állták a sarat, a stábnak az együttműködést, a hozzáértésüket. Mindenkinek jó pihenést kívánok!” – nyilatkozta Pigniczki Krisztina vezetőedző a szezon utolsó hónapját illetően.

„Úgy érzem, hogy mindent megtettek kapusaink annak érdekében, hogy nagyon sikeresen és eredményesen zárjuk az idei szezont. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lejátszott hat mérkőzés átlagát tekintve nem kaptak húsz gólnál többet ebben a hónapban. Azt gondolom, hogy az elvégzett munka meghozta a gyümölcsét, egy kicsit érettebbé váltak és jobban kivették a részüket a sikerben is. Amint már korábban is lenyilatkoztam büszke vagyok rájuk és örülök, hogy segíthetek a fejlődésükben!” – értékelt büszkén Hoffmann Beáta kapusedző.

 

„Ez a hónap minden szempontból kiemelkedő figyelemmel bírt. Nem volt kérdés, hogy a FinalFour-ba jutást megcéloztuk, itt voltunk a kapujában, hogy a legjobbak között versenyezhessünk. Nagyon nehéz dolgunk volt, mert az eredmények alapján már korábban biztosított lett volna a helyünk a négy között. Azonban úgy alakultak ellenfeleink pontosztozkodásai, hogy utolsó napra maradtak a döntések. A kezünkben volt a sorsunk, két mérkőzésből az egyiket hoznunk kellett. Elsőként az FTC I. csapatával mérkőztünk meg, és szerettük volna megmutatni, hogy a korábbi eredmény ellenük nem volt reális. Jó hangulatú, taktikus meccset vívtunk, 11:11-es félidő után négy góllal kaptunk ki, viszont végig koncentrálva küzdöttünk. Sok pozitívumot mentettünk ebből az összecsapásból és minden fókuszt a második, mindent eldöntő MKC elleni találkozóra tettük. Szenzációs első félidőt hoztunk, nagyon jó volt megélni, hogy minden tartalékunkat mozgósítottunk. Szünet után, bár a győzelem nem forgott veszélyben, végig észnél kellett lennünk, mert ellenfelünk egy győzelem esetén helyettünk megy a négyes döntőbe. Óriási boldogság volt, hogy stabilan, csapatként álltuk a sarat és sikerült elérni a célunk. A négyes döntőt Budaörsön rendezték, lányok és fiúk együtt, szoros kezdési időpontokkal. Az első mérkőzést a keleti csoportot veretlenül megnyerő Harta csapatával játszottuk. Kellemetlen stílusban, betörésre, sok mozgásra alapult a támadásuk. Egy játékosuk kényszerített minket átlövés elleni védekezésre, sáncra. Mindent úgy csináltunk, ahogy megbeszéltük, nagy melót tettünk bele. 12-8-al fordultunk, de tudtuk, hogy ez továbbra is nehéz lesz. A vezetés ellenére mi kezdtünk el görcsölni, nem sok minden sikerült, elől hibáztunk, hátul felpuhultunk. Ellenfelünk meglépett három góllal. Nagy hajrába kezdtünk és lehetőségünk volt egyenlíteni, amivel hétméteres lövésekkel dőlt volna el az összecsapás, de sajnos az utolsó másodpercben kapufát dobtunk. Nagy volt a csalódás a gyerekekben, átbeszéltük, hogy még nincs vége, ezért dolgoztunk, megyünk tovább. Volt lehetőség megnézni leendő ellenfeleinket, megnyugodtunk és elképesztő győzni akarással mentünk bele a bronzmeccsbe. A Debreceni Sportiskola következett, akik ellen végig koncentráltan, felszabadultan tudtunk teljesíteni. Mindenki pályára lépett és egymást bíztatva, segítve tizenhárom gólos győzelmet arattunk. Nagyon megható volt, ahogy a mieink első közös nagy megmérettetésükön csapattá értek és értékelni tudták a bronzérmet. Büszkék vagyunk rájuk, megdolgoztak érte!” – összegzett Bordásné Horváth Marianna.

„Tartalmas döntő hétvégén vagyunk túl. Büszke vagyok az eredményünkre és kapusaink teljesítményére. Örömmel tölt el, hogy a szezon elején megfogalmazott fejlesztési tervünket megvalósítottuk. A lányok nagyon befogadóak voltak az újra és a tanulásra. Minden együtt töltött időt szerettem és hasznosnak éreztem. Mindenkinek kellemes pihenést kívánok!” – mondta elégedetten Petróczi Viktória kapusedző.